Jóga_Meditáció

A Mosoly Jógában a meditációt is érintjük, mert test és a gondolataink szoros összefüggésben vannak egymással.

A meditációról talán meditációs hanganyagok, misztikus zenék, jógaülés, elvonulás, „befelé figyelés” jut eszünkbe, ami lehet, hogy furcsának tűnik, vagy távol áll tőlünk. Meditatív pillanatokat viszont mindannyian átélünk.

Meditatív pillanatok

Amikor egy csodálatos műalkotás előtt földbe gyökerezik a lábunk és nem győzünk betelni a szépségével, amikor nem gondolkodunk, csak összeolvadunk a látvánnyal – ez egy meditatív pillanat.

Amikor egy hosszú kapaszkodó után felérünk egy magas hegy tetejére, ahonnan 360o-os kilátás nyílik, ahol lenyűgöz a tér, a látvány, ahol érezzük a beteljesülést, hogy nem hiába másztunk föl, ahol nem gondolkodunk, csak összeolvadunk az ég és a föld találkozásával – ez szintén egy meditatív pillanat.

Amikor belemerülünk valamilyen tevékenységünkbe és létrehozunk vagy megoldunk valamit, ami talán majd másoknak is örömet okoz, amikor az alkotás hevében elveszítjük az időérzékünket, és amikor nem gondolkodunk, hanem teljesen átszellemülten átengedjük magunkat az ihletett folyamatnak – ez is egy meditatív pillanat.

Meditatív pillanat a kacagás, az orgazmus, a tánc, a szerelem és minden olyan pillanat, ami önfeledt, boldog, minden olyan pillanat, ahol a „zűrzavaros” gondolkodásunk leáll.

A gondolkodás rengeteg energiát emészt fel, ezért a meditatív pillanatokban, amikor a gondolkodás szünetel, akkor a gondolkodásra fel nem használt energia érezhetővé válik; erősít, gyógyít, regenerál, oldja bennünk a stresszt, örömmel tölt el bennünket. A gondolatainkat szándékosan is megállíthatjuk – ennek gyakorlása a meditáció.

Miért meditáljunk?

  • a vallások meditálásra szólítanak. A nyugati vallások „elmélkedést”, a keletiek „meditálást” ajánlanak. Az ajánlás többnyire kevés szokott lenni, mert nem értjük, hogy miért kellene meditálni, nincs hozzá kielégítő magyarázat. Az a fajta érvelés, hogy a meditáció boldogságot, gazdagságot, egészséget hoz, nem túl meggyőző. Ha egy keleti bölcs azt mondja, hogy a meditáció az egy és üdvözítő út ahhoz, hogy valódi boldogságban éljünk, ez teljesen elrugaszkodottnak hangzik, ezért érthető, hogy nem fogadjuk el. Azonban ha mégis nyitottak vagyunk a meditációra, és követjük valamelyik irányvonalat, akkor fokozatosan kiderülhet, hogy a meditációnak a világ működésében / működtetésében óriási jelentősége van. Az emberek millióinak boldogságra irányuló tudásra volna szüksége, a depressziót, nyomorúságot, kétségbeesést okozó tudás helyett. Meditálással egyre inkább tudatosan irányított kapcsolatba tudunk lépni az Univerzummal/Istennel, ami biztosítja a sikereinket az élet különböző területein. Charles F. Haanel Mesterkulcsrendszer c. könyve pl. magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy mindannyian folyamatosan kapcsolatban állunk az Univerzummal/Istennel, az Univerzum/Isten szerves részei vagyunk, folyamatosan hatunk rá, és az Univerzum/Isten folyamatosan hat ránk. Ezt sokszor tapasztaljuk is, de esetlegesnek, véletlenszerűnek érezzük, mert nem ismerjük a pontos összefüggéseket. Ha ezt a folyamatot megismerjük, akkor a természettel összhangban, szándékunk szerint tudjuk majd az Univerzum/Isten hatalmas erőit mozgósítani. Minél többet gyakoroljuk ezt a folyamatot, annál könnyebben és annál hatékonyabban tudjuk a magunk és az emberiség javát szolgálni.
  • a meditálás energiával tölt fel. Minden energia, energiával vagyunk körülvéve, és mi magunk is energia vagyunk, ahogyan Einstein, Edison és a nagy tudósok azt már régóta hangoztatják. Az energia sajátossága, hogy egyenletesen áramlik rajtunk keresztül is, akkor is, amikor nem érezzük. Az energia áramlása meditálás közben kézzelfoghatóan érezhetővé válhat. Amikor sikerül megállítanunk a gondolatainkat, ellazítanunk a testünket és sikerül a negatív érzelmeinket is kikapcsolnunk (mindenki képes rá, csak gyakorlás kérdése), akkor az energiaáramlás „megindul”. A gondolkodáshoz sok energiára van szükség. Amikor gondolkodunk “energiapazarlás” folyik, a testünkbe érkező energia azonnal eltűnik a sosem szűnő gondolataink végtelen süllyesztőjében. Tapasztalat szerint a negatív gondolatok egyértelműen csapolják az energiánkat, de a pozitívak is elviszik, ha csaponganak a gondolataink; hol erre, hol arra gondolunk. A gondolkodás megállításakor az energia nem fogy, ezért egyre inkább érezhetővé válik. Ez nem azt jelenti, hogy nem kellene gondolkodnunk. A gondolkodás isteni adományunk, velünk született csodálatos képesség, aminek oka és célja van.
  • a meditálás folyamata során összeszedetté válunk. Úgy tűnik, hogy visszaélünk a gondolkodás képességével, mert többnyire összevissza használjuk, és folyamatosan pocsékoljuk ezzel az energiánkat, ami fáradtságban nyilvánul meg. Akkor gazdálkodunk jól az erőnkkel, akkor érezzük az Univerzummal/Istennel összhangban magunkat, ha a gondolkodásra fordított energiát tudatosan csak arra használjuk, amit el szeretnénk érni. Meditációval fejleszthetjük azt a képességünket, hogy mindig arra figyeljünk, arra a dologra gondoljunk, arról beszéljünk, amiről azt szeretnénk, hogy megtörténjen. (Tehát nem mondjuk el a szeretteinknek, hogy mi rossz történt velünk, nem magyarázkodunk a történtek miatt, és nem dicsekszünk azzal, hogy mit sikerült megcsinálnunk. Ezt a fajta energiát más úton vezetjük le, pl. papírra vetjük és megsemmisítjük, vagy párnát bokszolunk otthon.) Ha meditálunk, azt fogjuk tapasztalni, hogy a napi teendőinket sokkal összeszedettebben végezzük.
  • a meditálás ugyanúgy edzi az elménket, ahogy a sport a testünket. Ahhoz, hogy arra tudjunk figyelni, amit akarunk, hogy nyugodtak maradjunk minden körülmények között, hogy könnyedén bele tudjunk mélyedni a dolgunkba, és ne tudjanak külső ingerek könnyen kizökkenteni minket, ahhoz a koncentrációs képesség fejlesztésére van szükség. Ahogy a sport fejleszti az izomerőt, úgy a meditáció fejleszti a gondolkodóerőt. Ez nem azt jelenti, hogy erőlködnünk kellene koncentrálás közben. Éppen ellenkezőleg; minél könnyedebbek vagyunk, annál tökéletesebben működik a koncentráció. Az alkotás ihletett pillanataiban pl. tökéletesen koncentrálunk nulla erőlködéssel. A meditáció kiváló eszköz a koncentrációs képességünk dinamikus fejlesztésére. Rendszeres meditációval gyorsul, élesedik az elménk, éberebbé válunk, könnyebben tudunk a környezetünkre és magunkra figyelni.
  • a meditálás folyamata során gyógyulás folyik a testünkben. E sorok írója személyesen is tapasztalta, hogy izomhúzódás vagy egyéb tünet esetén meditálás közben (ellazulás után, a gondolatok megállítása után, az érzelmek kikapcsolása után), az energiaáramlás elindulását követően éles fájdalom keletkezik az adott területen, ami a meditáció végeztével elvágólag megszűnik, majd a tünetek viharos sebességgel eltűnnek (egy-két nap alatt, vagy azonnal). Döbbenetes élmény ezt átélni.
  • a meditáció javít az érzelmi állapotunkon. Mivel a nyomasztó érzelmeket sokszor megelőzik a nyomasztó gondolatok, ha gyakoroljuk megállítani a gondolatainkat, akkor ezzel máris sokkal jobb érzelmi állapotba kerülünk. Megtapasztalhatjuk a nyugalom, a szeretet érzését, sőt, idővel az Univerzummal/Istennel való egységünk érzését is. Az Univerzum/Isten beáramló energiája boldogsággal tölti el az embert.
  • a meditálás során függetlenné válhatunk az érzelmeinktől. Ha nem tudjuk szándékunk szerint abbahagyni az érzelmeinket (csalódottságot, szorongást, tehetetlenséget, stb.) akkor függünk az érzelmeinktől. Ezek az érzelmek olyan rezgést bocsátanak az Univerzumba/Istenhez, amik később kedvezőtlen körülményeket hoznak az életünkbe (tapasztaljuk, hogy „szegény embert az ág is húzza”). A negatív érzelmek megállítása megtanulható. Meditáció közben egyrészt direkt módon szakíthatjuk meg az érzelmet a gondolatok leállításával. Másrészt pedig indirekt módon szakíthatjuk meg az érzelmet, mégpedig gondolatirányítással, ami meditációval fejleszthető. A gondolatirányítás azt jelenti, hogy pl. a félig üres pohárról a félig teli pohárra, a rosszról a jónak a csírájára, vagy a hibáztatásról a szükségletekre helyezzük át a figyelmünket.
  • a meditálás során az idő fogalma átértékelődik. Megváltozik az időérzékünk, az idő múlásához való viszonyunk. Az időt már nem egy túl hamar eltűnő értéknek fogjuk érzékelni, hanem ajándéknak, amiből végtelen van, és amit élvezettel, örömmel, boldogsággal tölthetünk meg. Ha viszonylag jó állapotban vagyunk, és egy adott napon meditálunk, valamint este leírjuk kézzel a másnapra vonatkozó tennivalóinkat, akkor a másnap történései a megszokottnál jóval gördülékenyebbek lesznek akkor is, ha másnap rá se nézünk a napirendre. Úgy érezzük, hogy belső késztetésből csináljuk a dolgainkat és nem azért, mert ragaszkodni akarunk a napirendi pontjainkhoz. Ráadásul azt fogjuk tapasztalni, hogy a véletlenek is a kezünkre játszanak. Ez a mindennapokban mérhetetlen könnyebbséget jelent, sokkal több időt fogunk érzékelni.
  • a meditálás segítségével hatékonyan tudunk vizualizálni. A vízió a „rezgésnövelés” kiváló módja, a céljaink elérésének egyik fontos eszköze. A vizualizálás képessége fejleszthető meditációval. Amikor megtanuljuk megállítani a gondolatainkat, a helyükbe tetszés szerint illeszthetünk kívánatos gondolatokat. Megtanulhatjuk huzamosan, könnyedén irányítani a figyelmünket azokra a kisebb-nagyobb célokra, amiket szeretnénk elérni vagy átélni, és ennek érdekében hatékonyan tudjunk víziókat létrehozni.
  • A meditáció tökéletes személyiségfejlesztő eszköz, ami segíthet abban, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat. Mivel „megismerjük magunkat”, azaz egyre inkább észrevesszük (“észre vesszük”, tudatosítjuk) a testérzeteinket, az érzelmeinket és az intuícióinkat, ezért könnyebben és bölcsebben tudunk elhatározásokra jutni a mindennapjainkban, könnyebben találjuk a megoldásokat. Ha már tetszésünk szerint tudunk egy gondolattal bánni, azaz fenntartani, vagy lecserélni, akkor a figyelmünket folyamatosan arra irányíthatjuk, ami a vágyunk, igényünk, szükségletünk.  Meditációval ki tudjuk zárni az összes korlátozó meggyőződésünket, a negatív érzéseinket, és kitartó meditálással feloldhatjuk a boldogságunk útjában lévő mélyebb lelki gátakat is. Így kialakulhat az a fajta belső bőség, amely majd a külső bőséget is egyre inkább az életünkbe hozza. „Amint kint, úgy bent.”
  • A meditációnak stresszoldó hatása van. Csökken a vérnyomásunk, lelassul a pulzusunk (pihen a szívünk), egyenletessé válik a légzésünk. Minden egyes meditálás után nagyon jól érezhető, hogy megnyugszunk, békésebbek, megfontoltabbak leszünk. A meditáció teljesen ki tud kapcsolni bennünket, ami pihentet, feltölt és összerendez bennünket, akár az alvás. Tárgyalás előtt, fontos döntések előtt, megmérettetések előtt érdemes ezért fél órát (vagy akár 5 percet is) meditálnunk.
  • Meditációs tapasztalatok. Meditációban csodálatos dolgokat lehet tapasztalni; az energia érzékelését, a testünk érezhető gyógyulását, az Univerzummal/Istennel való felemelő egységérzést. Meditációban a kifinomult érzékelésünk és intuícióink segítségével tapasztalhatunk természetfelettinek vélt képességeket is, amikkel gondolat-utazásokat tehetünk, vagy a jövőnket formálhatjuk tetszésünk szerint. Hogy személy szerint pontosan mit fogunk tapasztalni, az nagyban függ az elvárásunktól. Ha fejleszteni szeretnénk a koncentrációs képességünket, akkor ezt fogjuk tapasztalni. Ha érezni szeretnénk az energiaáramlást, érezni fogjuk. Ha finomítani szeretnénk az érzékelésünket, akkor ezt fogjuk elérni. Ha az égvilágon semmit nem várunk és semmit nem hiszünk az egészből, akkor pont ez az elvárás fog teljesülni, mert az Univerzum/Isten precízen alátámasztja a meggyőződéseinket mindenkor.

Hogyan meditáljunk?

Sok könyv foglalkozik meditációval, és vannak meditációs központok, ahol csoportosan gyakorolhatjuk a meditációt. Charles F. Haanel Mesterkulcsrendszer c. könyve pl. sok-sok magyarázattal és apró kellemes sikerélményekkel vezet végig a meditáció önálló gyakorlásában 24 héten keresztül. A 24. hét végére új emberré válhatunk, aki képes a sikerre mind szakmailag, mind a magánéletben, azaz képes a tökéletes boldogságra.

A meditációs szövegek hallgatása, magas energiájú szavak ismétlése (mantrázás), a relaxációs zenék, a test ellazítása egyaránt segíthet bennünket abban, hogy ne ugráljanak ide-oda a gondolataink, lenyugodjon a „fecsegő” elménk, és előbb-utóbb mások vezetése vagy zenei hangok nélkül, saját irányítással is tudjunk meditálni.

Nagyszerű érzés, amikor mi irányítjuk a folyamatot; egyedül és csendben képesek vagyunk megállítani a testünket, a gondolatainkat és a negatív érzelmeinket. Állítsuk be a csörgőórát 15 és 30 perc közötti időtartamra, ami jelezni fogja a meditáció végét. Felveszünk egy kényelmes testhelyzetet, amelyben függőleges, egyenes és laza a gerincünk, megtámaszthatjuk egy párnával a derekunkat, ha úgy kényelmes. Türelemmel, fokozatosan haladunk előre a meditációban. Eleinte szándékosan, könnyedén figyelünk valamire, pl. a mozdulatlanságra, a légzésünkre, a hangokra (ha viszket, nem vakaródzunk, kibírjuk. A légzést nem befolyásoljuk semerre, csak figyeljük. A testérzeteinket, vagy környezetünk érzékelését nem minősítjük, csak figyeljük. ) Ezzel kikapcsoljuk magunkat a hétköznapi sodrásból, az „itt és most”-ba kerülünk, éberré válunk. (Az első héten Charles F. Haanel könyvében mindössze az a feladat, hogy mozdulatlanul maradjunk.) Aztán később figyeljük, milyen gondolatok akarnak elterelni minket pl. a légzésről. Mintha kívülről néznénk magunkat, figyeljük a felbukkanó gondolatainkat, és igyekszünk nem elúszni velük, hanem „továbbengedjük”, „elengedjük” vagy megállítjuk őket egy „stop”-pal; nem azonosulunk a gondolatainkkal, hanem visszatereljük a figyelmünket a légzésre. Ha mégis elvisznek a gondolataink, az sem baj, legfeljebb letelik a meditációs idő, és élvezhettük a meditáció áldásos hatásait. Előbb-utóbb viszont biztosan sikerül észlelnünk azt a pillanatot, amikor várjuk a következő gondolatot, és az nem azonnal, hanem egy rövid szünet után érkezik meg. Először csak pár pillanatra tudunk gondolatok nélkül maradni, majd egyre hosszabb időre sikerül, megérezzük az energia beáramlását, örömmel telik meg a lelkünk. Végül már zajban, mozgás közben és tömegben is képesek lehetünk erre.

Honnan vegyünk időt és erőt a meditáláshoz?

Párhuzamot vonhatunk sport és meditáció között:

SPORT. Ha nincs időnk mozgásra, a testünk elsatnyul és a teendőinket többször annyi idő alatt tudjuk csak megcsinálni. A rendszeres mozgás kifizetődő; jobb állapotba kerülünk, jobb lesz a közérzetünk, nő az önbecsülésünk, nő az energiánk, nő a tüdőnk kapacitása, sokkal frissebbek lesznek a mozdulataink, és mivel a testünk és a gondolataink szoros összefüggésben vannak egymással, az elménk is sokkal frissebb lesz. Ha találunk időt sportra, figyeljük meg, hogy jobban fogunk teljesíteni fizikai és szellemi síkon egyaránt.

MEDITÁCIÓ. Ha nincs időnk meditálásra, az elménk elsatnyul és a teendőidet többször annyi idő alatt tudjuk csak megcsinálni. A meditáció kifizetődő; jobb állapotba kerülünk, jobb lesz a közérzetünk, nő az önbecsülésünk, nő az energiánk, nő a türelmünk, nő a figyelmünk, sokkal frissebb lesz az elménk, és mivel a testünk és a gondolataink szoros összefüggésben vannak egymással, a testünk is sokkal összeszedettebb lesz. Ha találunk időnk meditálásra, figyeljük meg, hogy jobban fogunk teljesíteni fizikai és szellemi síkon egyaránt.

Ha szomjasak vagyunk, akkor szakítunk időt inni. Ha elfogyott a benzin, akkor szakítunk időt tankolni. A jócskán felgyorsult, információval teli világunkban „kattog” az elménk, állandóan gondolkodunk, elpazaroljuk az energiánkat, aztán csodálkozunk, hogy fáradtak vagyunk. Határozzuk el magunkat; ha életerőre van szükségünk, szakíthatunk időt meditálni.

meditáció_kép: pixabay