Egészség_étrend-kiegészítők

Komoly hangulatomban vagyok. Ez azt jelenti az én esetemben, hogy mérhetetlenül le vagyok lombozva, mert véleményem szerint

  • az egészségi helyzetünk katasztrofális  – ez elég nyilvánvaló, akár a magyar egészségügyi statisztikákat nézzük, akár az ismeretségi körünkben nézünk körül betegségek ill. gyógyszerszedés tekintetében
  • az egészséggel kapcsolatos tudatlanságunk elképesztő – ami nem csoda, hiszen az orvosi egyetemeken hosszú ideig nem tanítottak semmit a betegség megelőzésről, a táplálkozásról, a népi gyógyászatról, pedig minden tudás rendelkezésre áll a könyvtárakban. Nem tudjuk, hogy milyen arányban, milyen sorrendben, milyen mennyiségben, milyen időközönként együnk, hogy az hosszú távon is az egészségünket szolgálja. Nem tudjuk, mik az alkati jellemzőink, melyik ételt mennyi idő alatt emésztünk meg, milyen széklet szín, állag változások miből következnek, melyik étel melyiket tartja fel a tápcsatornában, hogyan tisztítsunk, hogyan érjük el, hogy ne puffadjon fel a hasunk és ne eregessünk jelentős mennyiségű gáztömeget a levegőbe. Nem tudjuk, mi hogyan hasznosul a testünkben, nem tudjuk, melyik táplálék mely szervrendszerünket erősíti vagy gyengíti – és ez a tudás is ott van valahol a könyvekben vagy a bölcsek fejében, csak nem tudjuk melyikben, és hogy ki a bölcs…
  • a hitetlenségünk, a bizalmatlanságunk a középkorba illő – sokszor jellemző ránk, hogy a saját érdekeinket nézzük, nem törődünk másokkal, és ebből kiindulva feltételezzük, hogy a másik ember is a saját érdekeit nézi, és nem törődik velünk. Szerencsére vannak, akiknek fontos a többiek jóléte is a sajátjukon kívül, ezért akár feltételezhetnénk ezt is másokról – az eddigi tapasztalataink ellenére. A gondolat energia, jelentős kalóriamennyiséget igényel, és amibe bőséges energiát fektetünk, az egyre inkább megtestesül a valóságban. Ez az összefüggés törvény, ha nem is hisszük. Ha pl. sokat gondolunk egy vágyott tárgyra, és a realitásunkba belefér, akkor a tárgy előbb-utóbb a kezünkben lesz (vagy teszünk érte, vagy a véletlenek összejátszása folytán a miénk lesz). Ha sokat gondolunk egy vágyott személyre, aki belefér a realitásunkba, egyre többször találkozni fogunk vele (vagy azért mert teszünk érte, vagy véletlenül belebotlunk). Ha sokat gondolunk velünk megtörtént eseményekre, akkor olyan dolgok fognak történni velünk, amelyek kellemességi/kellemetlenségi foka hasonló lesz a régebbi esemény kellemességi/kellemetlenségi fokához. Tehát, ha úgy gondoljuk, hogy a legtöbb ember nem megbízható, akkor igazunk lesz. Ha pedig úgy gondoljuk, hogy a legtöbb ember megbízható, akkor is igazunk lesz. Szerencsére változtathatunk a gondolatainkon.

Bízom benne, hogy mindig lesz energiám a bizalom építésére, az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésére és terjesztésére, az egészség javítására (beleértve a lelki és a szociális egészséget is). Nézzük pl. az étrend-kiegészítőket.

Mi az étrend-kiegészítő?

A jó minőségű étrend-kiegészítők töményített élelmiszerek, amelyek elsősorban a táplálékaink silány minőségének ellensúlyozására, a hiányzó tápanyagaink pótlására hivatottak. Nagyon magas tápértékű növényekből készülnek, amelyeket nagyon kíméletes módszerekkel dolgoznak fel, hogy a tápanyagtartalmuk és a tápértékük a lehető legmagasabb maradjon. Porok, tabletták, kapszulák formájában léteznek. A táplálás mellett az életfunkciók optimális működésében, illetve a szervezet tisztításában is jelentős szerepük van. Egyre több ember számára válik egyértelművé, hogy a táplálékaink minősége erősen hanyatlik, ezért az étrend-kiegészítők létjogosultságát az emberek többsége elfogadja. Ennek ellenére sokan mégsem fogyasztjuk az egészségünk szinten tartására, mert olyan, mint a gyógyszer, mert kényelmetlen, hogy erre figyelni kell, mert titkon még mindig azt reméljük, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás elegendő az egészség megtartásához. A betegségek és tünetek azt mutatják, hogy nem elegendő, ezért ezek jelentkezésekor mégiscsak elkezdjük szedni az étrend-kiegészítőket, és ez talán ráébreszt bennünket arra, hogy az étrend-kiegészítők egyre inkább létszükségletté válnak.

Miért szednek egyre többen étrend-kiegészítőt?

A hiányzó tápanyagokat valahogy pótolni kellene, a felesleges vegyi anyagokat pedig ki kéne söpörni a testünkből. Jó minőségű étrend-kiegészítővel ez lehetséges. A étrend-kiegészítők elengedhetetlenek a tápanyagpótlásban, erősítik az immunrendszert, és támogatják a szervezetünket a méregtelenítésben. Az persze, hogy ezt tudjuk, még kevés az üdvösséghez. Az üdvösség záloga: az ételeink egy részét cseréljük étrend-kiegészítőre! Látszólag a valódi táplálékot mű-bogyókra cseréljük, de „nem minden az, aminek látszik”. Valójában – a biológiai összetevőket tekintve – a valódi tápláléknak tűnő silány minőségű mű-táplálékot  a mű-tápláléknak tűnő valódi TÁPLÁLÉKRA cseréljük! Szomorú, hogy bogyókká kell tömöríteni a hasznos tápanyagokat, de nincs más választásunk, ha a jó minőségű biológiai hatóanyagokhoz hozzá akarunk jutni. Miért nem jutunk hozzájuk a megszokott módon?

  • A zöldségekben és gyümölcsökben a tápanyag tartalom a 80-as – 90-es években drasztikusan csökkent, az íztelenséget ez okozza. (A vidéki kiskertben termett gyümölcs íze sokkal zamatosabb.) Pl. az almában a C-vitamin tartalom 80%-kal  csökkent. Szentgyörgyi Albert a mai paprikából valószínűleg nem tudta volna izolálni a C-vitamint. A tej tápanyagtartalma 90%-kal (!) csökkent.  (Forrás: Gödöllői Agrártudományi Egyetem, dr. Máray Géza.) Olyan mesterséges nagyüzemi technikákat alkalmaznak a termesztésben, amelyek a növekedést gyorsítják, az eltarthatóságot javítják, ugyanakkor a minőség (tápanyagtartalom, méreganyag-tartalom) kétségbeejtő.

Az egybeszántott területeken pl. eltűntek az apróvadak, és szerves trágya híján, valamint a terméshozam növelése céljából műtrágyát használnak. Gondolhatunk a természettől elrugaszkodott, infralámpás paradicsom termesztésre, sőt, hallottunk olyat is, hogy a piaci megrendelésnek megfelelő mennyiségű zöld paradicsomot permeteznek le a szállítási határidő előtt 4 nappal, mert a „műparadicsom” éppen 4 nap alatt pirosodik be a vegyszertől – bár ne lenne igaz. A gyümölcsök, zöldségek az ilyen technológiák eredményeképpen ránézésre tetszetősek, egészségesek, egyforma méretűek, kártevőktől mentesek. (Kukacos  /”bio”/ almával mikor találkoztunk utoljára?)

  • A piacon kapható gyümölcsök és zöldségek éretlenül kerülnek a rekeszekbe, hogy szállítható állapotban maradjanak, és nem biztos, hogy aznap szedték le, amikor Te megveszed. Az éretlen gyümölcsben nem tudnak kialakulni a „fitonutriensek”. Ezek az anyagok az immunrendszerünket erősítenék, ha a gyümölcs elég napot kapna, (érett lenne) és a héját is megennénk.
  • A piacon kapható zöldségek és gyümölcsök gyakran káros vegyszer-maradványokat, mérgeket tartalmaznak, a banán utóérlelését pl. úgy hallottam, etilénoxiddal végzik. Tegnap pedig azt hallottam, hogy egy ismerős vegyszerdús sárgarépával etette a papagájt, és a madár megbetegedett. A külföldről érkező termékeknek a felületén sokszor szemmel látható vegyi anyag, mert fertőtlenítés céljából kezelik őket.
  • Az állatok tenyésztése akkor kifizetődő, ha az állatok minél kisebb helyen minél gyorsabban nőnek, minél olcsóbb az etetésük, és minél kevésbé betegednek meg. Éppen ezért olcsó és silány minőségű takarmányt, növekedést serkentő hormonokat, antibiotikumokat és antidepresszáns gyógyszereket kapnak. Ezek az anyagok az állatok húsával és a tejtermékekkel a mi szervezetünkbe is bejutnak, ahol a beleink természetes baktériumflóráját tönkreteszik, a hormonháztartásunkat, az egészségünket veszélyeztetik. Azt is hallottam, hogy már az erdészek is illatos vegyszereket használnak az etetőkben, hogy odaszokjanak az állatok, és könnyen kilőhetők legyenek a jól fizető külföldi vadászok számára, tehát már a vadak húsa sem az igazi.
  • A hús minőségromlásának ellensúlyozására a húshoz adalékokat adnak, hogy megfelelő színük legyen, a vághatóságuk, felületük kívánatos legyen, illetve hogy növeljék a vízfelvevő képességét. Mindez tovább terheli a szervezetünket. / Forrás: 2001 kiadó könyvei/
  • Az élelmiszerekben nincs benne az, aminek benne kellene lennie. Az élelmiszer alapanyagokban a termesztés körülményei miatt amúgy is kevesebb tápanyag mennyisége tovább csökken a hőkezelés, a feldolgozás során. Sokszor még a rostoktól is megszabadítják őket. Ezen kívül a táplálékunkban egyre több „természetazonos” anyag, töltőanyag, állagjavító, csomósodás-gátló, homogenizáló, tartósító, színező anyag van, és mindez a hasznos anyagok rovására.
  • A feldolgozott élelmiszerekben található adalékok a szervezetünket alattomosan terhelik. Ezekről sokszor utólag (évtizedek után) derül ki, hogy egyáltalán nem ártalmatlanok.

Mit tudunk ezzel az információval kezdeni?

Sokat. A fentiek alapján szem előtt tarthatjuk az alábbiakat.

  • Ha lehet, háztáji gyümölcsöt, zöldséget fogyasszunk. Nem mindegy, hogy a háztáji termesztés forgalmas út mellett, iparvidék mellett, vagy ezektől távol van-e. A biofarmokról hallottam, látni még nem láttam egyet se, ezekben állítólag nem permeteznek, hanem a növények társításával oldják meg a kártevők távol tartását. Ha módunkban áll, akkor innen származó terméket vásároljunk. Mossuk meg (tisztított vagy forrásvízzel), hogy a levegőszennyezés ne a hasunkban kössön ki. A savas esők, a kommunális szennyezés, a radioaktív szennyezés ezt sem kíméli, tehát még a háztáji termények fogyasztása mellett is indokolt étrend-kiegészítőt szedni.
  • Ha háztájira nincs lehetőség, még mindig jobb a vegyszerrel terhelt gyümölcs és zöldség, meg az abból készített főzelék, mint a létfontosságú tápanyagoktól szinte teljesen mentes spagetti vagy pizza. Hallottam olyat, hogy ingával a piacon is kimérhetjük, hogy melyik gyümölcs az, amelyik nekünk a legjobb. Nekem kínos lenne egy „fityegő izével” járnom a piacot, még akkor is, ha úgy gondolom, lehet benne igazság. Ki tudja? Lehet, hogy Te bátrabb vagy és fontosabb az egészséged, mint hogy azzal törődj, hogy a kofák mekkora szemeket meresztenek Rád. 🙂 Arra is figyelj, hogy egy alma helyett ma (2005-ben) 5-öt kell enned, hogy a tápanyag elegendő legyen. 2 dl tej helyett, most 2 litert igyál, hogy a húsz évvel korábbi tápanyag mennyiség bemenjen. Most azt hiszed, viccelek. Nyilván nem tudod megcsinálni, de nem viccelek!
  • A gyümölcsöt lehetőleg héjastól együk. Ha vegyszer van rajta, akkor inkább mégse. (Hiába mosod le, a vegyszer beivódik, szakszóval élve: abszorbeálódik.) Honnan tudjuk, hogy van-e vegyszer rajta? Passz. Ha látszik, akkor egyértelmű, ha külföldi, akkor gyanús, ha hazai, akkor bízzunk benne, hogy nem a múlt héten, vagy nem négy napja permetezték a paradicsomot abból a célból, hogy épp a mai napra pirosodjon be gyönyörűen.
  • Az állatokra is az vonatkozik, hogy inkább háztáji legyen. Talán természetesebb táplálékkal etetik az állatot, talán nem adnak neki annyi antibiotikumot.
  • Érdemes növelni az étrendben a magvak, korpás kenyerek, gabona (gombafertőzés-mentes és vegyszermentes teljes őrlésű búza, barna rizs, kukorica, zab, árpa, rozs, köles, hajdina, amaránt), a zöldség, gyümölcs, aszalt gyümölcs, a méz, a hal, kagyló, rák, halolaj, olívaolaj mennyiségét. Érdemes csökkenteni az étrendben a fehér kenyér, hús, kávé, kóla, napraforgóolaj, margarin, konzerv, mirelit, tészta (pizza, spagetti) és a tartósítók mennyiségét. A margarin helyett a vaj inkább ajánlott, még ha állati eredetű is, mert nincsenek benne adalékok.
  • Ha almát eszel, edd meg a magját is! Ha sárgabarackot eszel, edd meg a magját is! (könyv: Griffin: A világ rák nélkül)
  • Ne dőlj be a „barna” kenyereknek! Akkor vedd meg, ha jó nehéz, akkor talán rozs is van benne, nem csak barna színezék, és akkor még mindig nem biztos, hogy teljes őrlésű az a rozs. Ha elvágod a kenyeret és fehér csíkokat látsz, akkor cseréld le a péket!

Könyv: Kövesdi Natália: Nagyi és Nati szakácskönyve /a magyar makrobiotika kézikönyve/

Ha érzékenységünk van (gyümölcs, liszt, tejföl, dió, stb.), akkor eleinte kerüljük ezek fogyasztását, tökéletesítsük az emésztésünket étrend-kiegészítőkkel, de ne feledjük helyrehozni a probléma lelki hátterét, hogy a táplálkozásunk korlátai ne szaporodjanak, hanem megszűnjenek.

Milyen étrend-kiegészítőt fogyasszunk?

„Bízz benneeeem, csak benneeeeem…” /do, re, miiii, ri, re, dooo/ – énekli Ká, a kígyó, jojózó szemekkel Mauglit bűvölve, a Dzsungel könyve című Walt Disney rajzfilmben. 🙂 Legyünk igényesek az étrend-kiegészítő kiválasztásánál!

  • Az étrend-kiegészítő egy bizalmi termék. Az ember a közeli ismerőseiben, a barátaiban, családtagjaiban és a jó szakemberekben bízik legjobban. Ha a közelünkben nincs olyan, akinek tapasztalata lenne étrend-kiegészítőkkel, akkor olyan termékeket válasszunk, amelynél a gyártó cég cseregaranciát, a termékforgalmazó teljes pénz visszatérítési garanciát vállal. A jó termékforgalmazó a termékeiért tűzbe teszi a kezét, mert a saját bőrén próbálta őket, és tele van jó tapasztalatokkal. A TV-reklámban szereplő, vagy a patikában kapható termékekért ki vállal személyes felelősséget? Kapunk-e garanciát a termék hatékonyságáért? Tudtommal nem. Tájékozódjunk, hogy a gyártó cégek, ill. a reklámcégek profitorientáltság közben mérgeznek-e bennünket, vagy az egészségünket szolgálják. Kinek higgyünk? Annak az orvosnak, aki mereven ragaszkodik a 30 évvel ezelőtt tanultakhoz, és „ártani nem használ” módon viszonyul a témához, vagy annak, aki minden erejével fejleszti a tudását, és a betegség megelőzéssel is törődik, nem csak a tűzoltással?
  • Természetes alapú legyen az étrend-kiegészítő! A szintetikus vitaminok csak látszólag azonosak a természetes vitaminokkal. (Más pl. a finomszerkezetük, az optikai forgatóképességük, az izotóp-arányuk.) A természet valószínűleg ügyesebben rakja össze azt, amire szükségünk van, elvégre bennünket is a Természet (a Teremtő) rakott össze.
  • Ne legyen az étrend-kiegészítőben töltőanyag, színezék, állagjavító stb.
  • Az étrend-kiegészítőink rendszert alkossanak (a természetes arányokat kövessék, egymás mellett korlátlanul szedhetők legyenek).
  • Tiszta, minőségileg megbízható legyen.
  • Személy szerint pl. ajánlom a kaktuszhoz hasonló liliomfélét, amit évezredek óta fogyasztanak az emberek, amiről már a sumér agyagtáblákon is van feljegyzés, nem beszélve a többi „termékajánlóról”, úgy mint a Biblia, Kleopátra, Nagy Sándor, Columbus vagy Gandhi. Tápanyagok sokasága van benne, segíti a szervezetet a folyamatos méregtelenítésben, és normalizálja az életfunkciókat. Az immunrendszert képes szabályozni, baktérium-, gomba-, vírus- és csíraölő hatása van. Az elfogyasztott táplálék tranzitidejét szabályozza. (Normális széklet.) Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású, bőr és nyálkahártya regeneráló, segíti a hámosodást, a sebgyógyulást.

„Azok vagyunk, akinek gondoljuk magunkat, és abból vagyunk, amit megeszünk.”