Egészség_rák

KÖNYV: G.Edward Griffin: A világ rák nélkül

Ha eddig egymásnak ellentmondó információkat hallottál a rákról, akkor ebből a könyvből kiderülhet számodra, hogy miért.

“G. Edward Griffin hírneves író és dokumentumfilm-rendező. Az amerikai Ki Kicsodában is jegyzett szerző híres arról, hogy nehéz témákat választ, és mindenki számára érthetően dolgozza fel őket.”

„E könyv célja annak bizonyítása, hogy a rák egy táplálkozáshoz kapcsolódó hiánybetegség. Nem baktérium, vírus vagy egy titokzatos mérgező anyag okozza a létrejöttét, hanem egy anyag HIÁNYA, mely a modern ember étrendjében nem szerepel. Ha ez a feltevés helytálló, a rák megelőzése és gyógyítása egyszerűvé válik. Mindössze annyit kell tennünk, hogy ezt a könnyen beszerezhető, olcsó tápanyagot ismét mindennapi étkezéseink részévé tesszük.”

„Skorbut, pellagra, vészes vérszegénység, angolkór, beri-beri, farkasvakság, – ezek is hiánybetegségek, amelyeknek a tudomány évtizedekkel vagy évszázadokkal később járt utána és ismert el, mint ahogy felfedezték. (Közben hány ember halt meg ezekben a betegségekben?) Az a helyzet, hogy ez a mentalitás ma is létezik!”

 

„Nehéz megérteni, hogy egy betegséget valaminek a hiánya okozza. De még talán ennél is nagyobb jelentőséggel bír az intellektuális önérzet. Az, aki az egész életét olyan tudományos ismeretek megszerzésével töltötte, melyeket embertársai fel sem fognának, általában nem hajlandó türelmesen végighallgatni valakit, aki nem rendelkezik ilyen ismeretekkel – különösen, ha az illető azt állítja, hogy a tudós legnehezebb orvosi problémájának megoldása egy szinte primitív gyógynövény főzetben vagy táplálékban keresendő. A tudóst arra képezték, hogy összetett válaszokat keressen. Az olyan megoldásokat, melyek nem az ő kemény munkával megszerzett tudására alapulnak, legfeljebb megmosolyogja.” (Bízom benne, hogy ha orvos, esetleg tudós vagy, most nem mosolyogsz…)

 

„Érdekes megfigyelések:

 

Bárki, akinek macskája vagy kutyája van, megfigyelheti, hogy ezek a háziasított állatok bizonyos füveket keresnek maguknak, és azokat fogyasztják akkor is, ha más táplálékkal laknak jól. Ez különösen akkor jellemző, ha az állat nincs jól. Érdekes egybeesés, hogy az általuk ösztönösen kiválasztott füvek közé tartozik a fenyércirok, a tuniszi cirok a szudánifű ill. más, nitrilozidokban vagy B17-vitaminban gazdag növények.

Ha friss őszi- vagy sárgabarackot kapnak, az állatkertben élő majmok és más főemlősök gondosan leszedik a gyümölcs húsos részét, feltörik a csonthéjat, és megeszik a magot. Ezek a magok a nitrilozidok legfőbb természetes forrásai közé tartoznak.

A vadon élő medvék a nitrilozidokban gazdag bogyókat keresik, és a kisebb növényevő állatoknak először a füvekkel teli bendőjét eszik meg, amelyek szintén tartalmaznak nitrilozidokat. San Diego-ban a fogságban tartott medvék szokványos étrendje nem tartalmaz nitrilozidokat. 6 év alatt csupán egyetlen barlangban 5 medve pusztult el rákban.

A vadon elejtett állatok testében szinte soha nem található rák. Az állatok csak akkor “kapják el” ezt a betegséget, amikor az ember háziasítja őket, és olyan táplálékot esznek, amit az ember választ nekik, vagy az általa meghagyott maradékot.

Döbbenetes, hogy a rákkutatók szembetalálkoznak ennek bizonyítékaival, és mégsem veszik tudomásul a jelentőségét. Pl.Dr. Burkitt, aki elsőként azonosította a Burkitt-nyirokdaganatot, a rák egy fajtáját, előadást tartott 20 évnyi összegyűjtött tapasztalatáról, amelyet a hallgatóság figyelmen kívül hagyott. Az ő megfigyelése az, hogy a krónikus metabolikus /hosszan tartó, nem fertőző/ betegségek, mint a vastagbélrák, a diverticulosis, a fekélyes vastagbélgyulladás, a polipok és a vakbélgyulladás, úgy tűnik, valamiképpen mind összefüggenek. – Ezek a bajok együtt járnak, közös okuk van, mégpedig az életmód, a táplálkozás. A primitív társadalmakban ezek a bajok ismeretlenek. Az állatvilágban szintén. A gazdaságilag fejlettebb országokban és a mi ételeinket fogyasztó háziasított kutyában alakul ki vastagbélrák vagy polip.

Mindenki tisztában van vele, hogy a modern feldolgozási módszerek során az ételek elvesztik az eredeti vitamintartalmuk jó részét, de azt mondják, ne aggódjunk, mert visszatették a vitaminokat és csak azután kerül az áru a piacra. Így aztán a “dúsított” szó ott virít a kenyéren, a tejen és a többi táplálékon. Tévedés ne essék – ezek a hozzáadott anyagok nem egyeznek meg az eredetivel! “Az ételből kivont, majd “dúsítással” pótolt vitaminok nem biztonságos helyettesítői az eredeti vegyületeknek, ahogyan azt Dr. Roger J. Williams tanulmánya is kimutatta. A kísérletben részt vevő patkányokat vitaminokkal dúsított kenyéren tartották, és a helytelen tápláléktól súlyosan visszamaradtak a fejlődésben. Az összehasonlításképpen természetesebb kenyérrel táplált patkányok kiváló egészségnek örvendtek. Sok betegség eredete, úgy látszik, a vitaminok vagy ásványi anyagok hiányában keresendő. Még a szenilitásról is kiderült, hogy a B- és C-vitaminok hiánya okozza.” A “dúsított” étellel etetett rágcsálók hamarosan antiszociálissá váltak. Némelyik kannibállá vált, nyilván ösztönösen megpróbáltak hozzájutni a létfontosságú tápanyagokhoz, melyeket nem kaptak meg. A legtöbbjük egy-két hónap alatt elpusztult.

 

KÖLES (sok nitrilozid) helyett búzát eszünk (nulla a nitrilozid tartalom a teljes kiőrlésűben is) CIROKNÁD helyett cukornádat eszünk. A vágóállatok egyre inkább a nitrilozidban szegény gyorsan növő füveket eszik, így a húsban is kevesebb a B-17 vitamin. Egyes helyeken 15%-ban papírral etetik a vágómarhát, hogy gyorsabban hízzon.

 

Nagyanyáink bölcs szokásait újra bevezethetjük: “napi 1 ALMA távol tartja az orvost”. Főleg, ha a magját is megeszed! Meghökkentően sok létfontosságú vitamint, ásványi anyagot, zsírsavat és fehérjét tartalmaz. Az almamag különösen gazdag nitrilozid-forrás volt. A nagymama őszi- és sárgabarackbefőttjeiben, amiket télire eltett, szinte minden esetben benne volt a gyümölcsök magja is. Miközben a gyógyászat, az amerikai kormány és az Amerikai Rákellenes Társaság sok milliárd dollárt és sok millió órányi emberi munkát öl egy ismeretlen rákvírus felfedezésébe, mely ellen ugyanilyen költséges, mesterséges immunizációt terveznek, a megoldás itt van az orrunk előtt. Sőt, írásainkban és szájhagyományunkban évezredek óta megtalálható: És monda Isten: Imé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül. (Mózes I. könyve a Teremtésről, 1:29) /Károli Gáspár fordítása/

A rák vitaminhiány-teóriájának legjobb bizonyítási módja az, hogy sok ezer embert sok éven át következetesen nitrilozidokban gazdag ételekkel táplálunk, és megvizsgáljuk az eredményt. Kétségkívül ez a tökéletes teszt. Szerencsére már elvégezték helyettünk. A Himalájában a Hunzák hosszú életűek, egészségesek öregkorban is, és nem volt rák (amíg a civilizáció be nem tette a lábát.) Az étrendjük nitrilozidokban rendkívül gazdag. Fő táplálékuk a sárgabarack és annak a magja. A barackmagolajjal kenik a bőrüket, 15-20 évvel fiatalabbnak tűnnek. A-vitaminból az FDA által megszabott maximumnak a 7 és félszeresét fogyasztják. Hajdina, köles, lucerna, borsó, tótbab, fehérrépa, saláta, bagolyborsó és bogyók az egyéb táplálékaik. A saláta és a fehérrépa kivételével ezek mindegyike tartalmaz B-17 vitamint. Kísérlet: A hunza táplálékkal etetett patkányok egészségesek, hosszú életűek voltak, a tipikus indiai és pakisztáni táplálékkal etetett patkányok rövid idő múlva megbetegedtek. Az angol étrenden tartott állatok idegileg is tönkrementek! (Az angol étrend: fehérkenyér, margarin, édes tea, főtt zöldségek, konzerv hús, olcsó lekvár, dzsem.)

Egyéb rákmentes népcsoportok: eszkimók, a Kaukázusban élő abházok, az indiánok, afrikai és dél-amerikai bennszülött népek. Ezek étrendje gazdag nirilozidokban. Dr. Otto Schaefer, az eszkimók étrendjét és egészségi állapotát tanulmányozó orvos feljegyzése: ’Amikor egy eszkimó feladja nomád életmódját és beköltözik egy településre, ő és a családja jelentős változásokon esnek át. A gyermekei gyorsabban és magasabbra nőnek, korábban elérik a pubertáskort. A fogaik szuvasodni kezdenek, a felesége epehólyag-betegségtől szenved, és jó eséllyel a család valamelyik tagja a fehér ember egy jól ismert degeneratív betegségének áldozatává válik.’

Ezek a népek a civilizáció ártalmaitól távol élnek. Létezik Amerikában egy csoport, akik ugyanolyan civilizációs ártalmaknak vannak kitéve, mégis fele annyi a rákos megbetegedés, az adventisták. Nagyrészt vegetáriánusok, több zöldséget fogyasztanak, ha nem is tudatosan választják ki a táplálékaikat, több B-17 vitamint fogyasztanak. A mormonoknál szintén alacsonyabb a megbetegedés. Vallási szokásaik miatt kevesebb húst, több magot fogyasztanak.

Egészséges étrend: Rozskenyér, méz, sok gyümölcs, zöldség, gabona, magvak. A rák hiánybetegség-elméletét elfogadó, tudatosan B-17-ben gazdag étrendet választó sokezer ember közül senki nem lett rákos.”

 

A könyvben olvashatsz továbbá a CIÁN-pánikról: „A cián halálos méreg. A B-17 (és a B-12) ciántartalmú vegyület! (A klórgáz is halálos, de a közönséges konyhasó nem, pedig van benne klór), olvashatsz a tudományos alátámasztásról: a béta-glükozidáz enzim B17-ből ciánt és benzaldehidet szabadít fel, ami mérgező. A béta-glükozidáz enzim csak a rákos szövetekben található veszélyes mértékben. A rodanéz enzim semlegesíti a ciánt. A rodanéz enzim csak az egészséges szövetekben található.

Elképzelhető, hogy a reumás megbetegedések, magas vérnyomás, fogszuvasodás, emésztőrendszeri megbetegedés, sarlósejtes anémia és a rák mind közvetve vagy közvetlenül összefügg egy vitamin, a B17 hiányával? Talán az összes ilyen probléma megoldását a táplálkozásban és nem a gyógyszerekben kell keresni?”

 

Olvashatsz még egyéb “nem bizonyított” rák-gyógymódokról, a “bizonyított” rákgyógymódokról és a rákterápia politikájáról.

Szívből kívánom, hogy a könyvben található tények, információk mindannyiunk életét hosszabbítsák, és mindannyiunk életminőségét javítsák.