Egészség_táplálkozási skála

Találtam egy ragyogó skálát Kövesdi Natália szakácskönyvében, ami szerintem nagyon érdekes, és jól használható. (Nagyi és Nati szakácskönyve, a magyar makrobiotika kézikönyve)

„A makrobiotika egy táplálkozási rendszer, amely ennél is több: a hosszú élet filozófiája, a hosszú élet művészete. A világ minden táján évezredek óta léteznek olyan táplálkozási szokások, amelyek hosszú életet eredményeznek. George Oshawa ezt a világméretű tudást rendszerbe foglalta és elnevezte makrobiotikának. Alapja a kínai orvoslás, filozófiája a TAO. A makrobiotikus életmód lehetőséget ad a testi-lelki-szellemi gyógyulásra, tisztulásra, fejlődésre. Lényege az egyensúly és a természet rendjéhez való igazodás.”

A skála közepén egyensúly van; az ahhoz közel lévő ételek – az évezredek óta ismert törvények szerint – egészséghez vezetnek. A szervezetünknek egyensúlyra van szüksége, tehát jobbról is és balról is válasszunk táplálékokat. Meleg időben inkább a hűtő hatású (JIN) ételeket kívánjuk, hideg időben pedig a melegítő hatású (JANG) ételekre vágyunk. A skála közepéhez közeli táplálékok (gabona, zöldség, gyümölcs, ide tartoznak a magvak, hüvelyesek – és ha igaz, a joghurt) kiegyensúlyozott táplálkozást jelentenek, és hosszú életet, egészséget, jó erőnlétet biztosítanak. A skála széléről választott táplálékok szélsőséges táplálkozást jelentenek, ami betegségekhez vezet, hamar kimeríti a szervezetünket.

A szervezet ösztönösen is egyensúlyra törekszik. Pl. amikor túl sok sós húst veszel magadhoz a skála egyik végéről, kívánni fogod a skála másik végéről is pl. az alkoholt. Ha csak az egyik oldalról választunk táplálékot, az egyoldalú táplálkozást jelent, ami szintén gyengít bennünket.

Kevés erősen jang, kevés erősen jin, és sok kiegyensúlyozott ételt fogyasszunk! A skála széléről ritkán és kevés ételt válasszunk akkor is, ha egészségesek vagyunk. Betegség esetén viszont jobban járunk, ha drasztikusan elkerüljük a szélsőségeket.

Azt hittem, hogy egészségesen táplálkozom, mert mindig szerepelt az étrendemben zöldség és gyümölcs, nem iszom alkoholt, nem kávézom, nem szedek gyógyszereket, kevés húst és kevés sót eszem. Ebből a skálából derült ki számomra, hogy én is szélsőségesen táplálkozom! A jang oldalról sok tejterméket, sajtot, a jin oldalról sok édességet, fehérlisztből készült péksüteményt, a kiegyensúlyozott ételekből pedig keveset eszem (gabona, zöldség, gyümölcs).

Egy-két adalék:

A jang inkább férfias (aktív, nemző, teremtő, fényes) jelleg, a jin nőies (passzív, befogadó, odaadó, eltakaró). A nyár, a meleg jang, a tél jin. Télen (jin) a főtt ételeket (jang) kívánjuk jobban, nyáron (jang) a nyers ételeket (jin). A dohányzás jang. A melegítéssel, főzéssel, fűszerezéssel, olajban sütéssel a jang irányba mozdítjuk az ételt. A hűtéssel, fagyasztással jin irányba mozdítjuk az ételt.

Érdekes, hogy az eszkimók hidegben (jin) élnek szinte kizárólag húst (jang) esznek, tehát az egyensúly viszonylag megvan. Viszont – ha jól tudom – rövid életűek. Talán éppen azért, mert csak jang ételeket esznek, és a szervezet elfárad. A vegetáriánus, ha nem fogyaszt gabonát, egy idő után erőtlen, gyenge lesz, mert csak a jin oldalról választotta táplálékait.

A hirosimai atomtámadás után néhányan annak ellenére életben maradtak, hogy halálos sugárdózist kaptak. Ők a szélsőségesen jin hatású sugárfertőzést követően sós lepedőkbe burkolóztak, erőteljesen jang ételeket fogyasztottak.

Ha alkoholista vagy és le akarsz szokni az alkoholról, akkor egyidejűleg a zsíros húsokról is le kell szokj, akkor megszabadulhatsz az alkoholizmustól. Az édességimádó valószínűleg inkább a jang oldalról választja ételeit – amint ez az én esetemben beigazolódott.

A „vegyszer” gyűjtőfogalomba tartozik minden természetazonos aroma, ami az élelmiszereinkben található. Idetartozik minden gyógyszer. Idetartozik az E-betűvel és számmal jelölt élelmiszeripari adalék anyagok többsége, ezek az élelmiszereken fel vannak tüntetve – igen apró betűkkel. Idetartoznak a patikában kapható szintetikus vitaminok, vitamin készítmények. Jó, ha tudod, hogy a felvágottak, a fóliás-, tartósított termékek, a gyorspácolt termékek, sőt újabban az aszalt gyümölcsök is vegyszerek segítségével készülnek! Az a gyanúm, hogy a mostanában divatos különleges ízű filteres teák ízanyaga is szintetikus (gyümölcsteák, egzotikus ízű teák).

Ha 1985-ben megittál egy deci tejet, akkor most (20 évvel később) legalább 2 liter tejet kell meginnod ahhoz, hogy ugyanaz a mennyiségű tápanyag jusson a testedbe. Ha 1985-ben megettél egy almát, akkor most legalább 5 almát kellene megenned, ha figyelsz a vitaminok, ásványi anyagok mennyiségére. Káposztasalátából most hússzor kéne szedned… (és ez az arány az idővel tovább romlik).

Szereted a fejes salátának a középső, zsenge, sárgás-fehéres, tömör, aprólevelű részét? Azt se tudod mi az…. Évek óta nem találkoztam ilyen salátával. Csak a villámgyorsan megnövesztett, tápanyaghiányos „egyensalátát” látom a nagybevásárlókban. (A tej tápanyagtartalma 95%-kal, az alma C-vitamin tartalma 80%-kal, a káposzta C-vitamin tartalma 95%-kal csökkent 1985 és 1996 között. A Gödöllői Agráregyetem akkori kísérletsorozata óta eltelt további 15 év….)

Ezen „apró” okok miatt, ha teheted, szerves trágyát látott talajon termett zöldséget egyél! Ha ilyenhez nem jutsz, akkor fogyassz táplálék-kiegészítőket! Legyenek nagyon magas tápértékűek, éretten szedett gyümölcsből készültek, nagyon kíméletesen feldolgozottak és tiszták!

A nagy munkabírású népek egyáltalán nem esznek annyi húst, mégis sokkal szívósabbak, mint mi. Növényi fehérjéket esznek: gabona, zöldségek, gyümölcsök, magvak, hüvelyesek.

A zsírok közül részesítsük előnyben a telítetlen zsírokat. Nálunk világviszonylatban is teljesen eltolódott a telített zsírok (hús, állati eredetű zsírok, felvágott, kolbász, szalonna, és a növényi eredetű, de hidrogénezett margarin) felé az arány, ami a keringési bajokat okozza. Telítetlen zsírokat tartalmaznak a hideg tengeri halak, a nyers, hidegen sajtolt olajok, magvak, zöldségek. A mangalica sertés húsa, zsírja is tartalmaz telítetlen zsírsavakat.